Lenz Klára

Lenz Klára Erzsébet Hermina (Budapest, 1924. június 30.–) magyar gobelinművész, világutazó.
Jómódú földbirtokos és nagykereskedő család második gyermekeként született. Apja Lenz József (1897-1965), anyja Topits Klára (1901 – 1993) volt. A házasságukból három fiúgyermek és egy lány (Klára) született. Iskoláit Budapesten és Svájcban végezte. Korán férjhez ment boldogfai Farkas Endre katonatiszthez, és házasságukból két gyermek: egy fiú (Ákos, 1944) és egy lány (Theodora, 1946) született. A második világháborút követően családjával és szüleivel emigrálásra kényszerült. Németországon és Svájcon át először Venezuelában, majd Kolumbiában telepedtek le. Magyarországhoz való ragaszkodása az emigráció egész ideje alatt megmaradt benne és családjában, ezt számos alkotásával, azok motívumaival szemléletesen igazolta.

Lenz Klára kiskora óta rendszeresen és sokat utazott, sokszor egyedül. Nála az egyedüllét és a magányosság egész életén át érezhető volt, azonban sohasem unatkozott, mert műveltsége, sokrétű, főleg a művészetek iránti érdeklődése mindenütt vele volt. Számos világ körüli utat tett meg és mindenütt kereste az élményt adó szépségeket, ritka emlékeket. Élete végéig, körülbelül 100 gobelint készített, 83 országot járt be és hat nyelven beszélt. 1975-ben Kolumbiában, Lenz Ferenncel, testvérével, fogadta Mindszenty Józsefet a kolumbiai magyar közösség nevében.

1994-ben Dr. Matits Ferenc művészettörténész könyvet szerkesztett Lenz Kláráról Budapesten, ahol gobelinjei találhatók.

A történelem és a hazája őszinte szeretője, az ősz korában egyedül élt bezárkózva a bogotai lakásában. Csak a gobelinjeivel foglalkozott és a kreativitásának köszönhetően sikerült egy külön fajta szövést kitalálni a hagyományos és az egyházi palástok alapján.

2007 óta Spanyolországban tartózkodik rokonainál.

“Skrupulus nélküli emberek, sajnos igen sokan élnek a világban. Felhasználták édesapám idős korában bekövetkezett betegségét, jóhiszeműségét. Enyhén szólva eltulajdonították nagyértékű keleti, perzsa stb. szőnyegeit, híres festőktől származó festményeit. E festők képei mind a Louvreban és Pradóban, mindpedig más múzeumokban is féltve őrzött kincsek. E nagy veszteségének ill. ezekkel kapcsolatos műélvezet hiányának “pótlására”, e kettőnek – a szőnyegek és a festmények – kombinálásával kezdődött meg ezirányú alkotó tevékenységem” – Lenz Klára, 1994.

Lenz Klára fontosabb művei a teljesség igénye nélkül: Azték Isten, Tairona isten, Inka űrhajósok, A Fáraó vadászata, Tűzmadár, Vitézség, Sziam, Ezeregy éjszaka, Tulipánok, Farkas, Paradicsommadár