Hejőkeresztúr

Az M3-as autópályáról, a 3-as, a 35-ös út felől egyaránt megközelíthető a település. Vasútállomása is van a Miskolc – Tiszaújváros – Tiszapalkonya, illetve a Miskolc – Mezőcsát vonalon.

A település kora középkori neve Noszkad volt, mint Nohcodi szerepelt a Váradi Regestrumban is. A XIII. századból már ismertek a település határai is. A XIV. században is Nozkadnaknak nevezték, de előfordult a Nozkadkeresztúr név is. A XV. századtól a Szent Keresztre felszentelt egyháza nyomán Kerezthwr néven szerepel. A XIV. századtól a sajóládi pálosok birtoka volt, és Mária királyné, valamint Zsigmond császár is számos kiváltsággal látta el. A XVI. században a törökök elpusztították, és hosszú ideig puszta maradt. A török kiűzése után visszatértek a pálosok, és az újonnan betelepített falu a rend feloszlatásáig a birtokuk maradt.

Legújabb kori életét nagyban befolyásolják a hejőkeresztúri tavak – amiket Cousteau kapitány is meglátogatott búváraival 1991 telén, és elismerően nyilatkozott a víz tisztaságáról és a nagy csapatban telelő halrajokról.
Bányatavai a vízisportok kedvelőinek és a horgászok számára nyújtanak sportlehetőséget. A vitorlázás, a kajak-kenu, a könnyűbúvárkodás, a szabad strandolás és a szörfözés kedvelőinek lehet víziparadicsoma a Hejő menti tórendszer. Terület: 20,7 ha. Fogható halak: ponty, harcsa, süllő, csuka